Szent István ünnepére

István királyunk ünnepének alkalmából szeretném bemutatni a Sárarany Szalmaporta egyik büszkeségét, a szalmából készített koronát, országalmát és jogart.

A magyar koronázási ékszerek szalmából, a Sárarany Szalmaportán

Mindhárom koronázási ékszer méretarányos, pontos mása az eredetieknek. Egy különleges, az úgynevezett vasalásos technikával készítettem őket. A nevével ellentétben nem használunk vasalót, hanem a beáztatott szalmaszálat egyik oldalt bevágjuk, majd egy kés fokával elkezdjük kihúzogatni, amíg be nem pöndörödik és selymes fényt nem kap. Ezután vághatóak ki és ragaszthatóak fel a különböző formák. Ennek a technikának a mai Szerbia területén, Tavankút környékén van nagy hagyománya, ahol főképp háromdimenziós képeket készítenek.
Nagyon időigényes ez a módszer, csak a koronán több mint 1 hónapig dolgoztam.

A Szent Korona szalma mása a Szalmaportán

Az országalma szalmából elkészítve

A magyar királyi jogar szalmából

További érdekesség, hogy a szalma, egyetlen narancsszínű ékkövet leszámítva, nincs színezve. Hiszen attól függően, hogy mennyi napsütés, vagy csapadék éri a gabona szárát, más-más színe lesz. Ezt kihasználva, nagyon szépen lehet játszani a különböző árnyalatokkal. 
Ha szeretnék élőben látni, szeretettel várjuk a Szalmaportán!

Szép ünnepet!

Veronika

Mi történik aratás és szalmafonás között

Egy kéve több száz szalmaszál

Nagyon régen nem jelentkeztem itt a blogon, aminek egy "aprócska" oka van, ugyanis időközben megszületett az unokánk, Fruzsina, akivel sok időt töltöttünk.

Fruzsina

De a munka ilyenkor sem áll meg! Az aratás utáni nagy feladatunk a szalmapucolás, ami az egyik "nemszeretem" munka, de az alkotáshoz elengedhetetlen.

A kézzel learatott, kévékbe kötött szalmaszálakat először esőmentes helyen szépen elrendezzük, hogy megszáradhasson.

 

Majd minden egyes szálat megtisztítunk. Megkeressük az első íz alját jelző bogot, itt megtörjük a szálat, így eltávolítjuk a levelet, majd pedig levágjuk a kalászt, amit külön edényben gyűjtünk, hiszen ebből lesz az őszi vetőmag.

 

Dolgos kezek

Ebből lesz a szép esőcsiga

Gyűlnek a kalászok is

Majd jöhet a következő és következő szál, amíg a végére nem érünk...

 Ez évente körülbelül százezer szál, amit egyedül nem tudnék megtisztítani, így segítségem is van, amit ezúton is köszönök! Így dolgoztunk idén, kalákában:

Folyik a munka a Szalmaportán

A megmaradt anyag sem vész kárba, hiszen kiváló fűtőanyag a kemencébe! Például egy jó bableveshez, ami múlt hétvégén készült nálunk.

Veronika

Ilyen volt, ilyen lett..., avagy a Sárarany Szalmaporta születése

Az idei évben fogja ünnepelni a Sárarany Szalmaporta nyitásának ötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból szeretnénk egy kis ízelítőt adni abból, hogy hogyan is alakítottuk olyanná, ahogy most láthatják Vendégeink.

Mint az ember életében sok minden, ez is álmodozással kezdődött! Szerettünk volna egy helyet kialakítani, ahol állandóan megtekinthetőek az alkotásaink és ahol jól érezhetjük magunkat. Sokáig úgy gondoltuk, hogy csak álom marad a tervünk. Azután felajánlottak egy tanyát megvételre, és ekkor kezdtünk el nézelődni... 2009 tavaszán pedig megtaláltuk a mi portánkat, vagy inkább ő talált meg minket? Egyből tudtuk, hogy nem kell tovább keresnünk.
A nyitásig még rengeteg munka várt ránk, és mivel szinte mindent mi magunk csináltunk, csak egy évvel később, 2010 júliusában tudtunk nyitni. De nem bántuk, hiszen a gerendák, az ajtók és ablakok, mind-mind a mi kezünk munkáját őrzik, így még inkább a miénk.

A főépület elején a hármas ablakot kicseréltük

hagyományos, bontásból vásárolt, kis méretű ablakokra,










 

a gerendákról lekapartuk a meszet, hogy a fa újra látszódjon,

az ajtókról, ablakokról és a konyha faláról eltüntettük a zománcfestéket,

a padlót kiraktuk járótéglával.

 A tornác tégla oszlopokkal csatlakozott az épülethez és a parapet is téglából épült, amit mi elbontottunk és fával pótoltuk. Így lettek gyönyörű ágascifráink.

 

És persze tapasztottunk, meszeltünk, festettünk...

A történet pedig nem ért véget, ma is folytatódik a Sárarany Szalmaportán! Sok szeretettel várunk mindenkit, aki a végeredményre kíváncsi!

Veronika, Dóra és természetesen Ferenc,
vagyis a Maczkó család

Esküvőkiállításon jártunk

Az elmúlt hétvégén Szarvason, az Árpád Szálló dísztermében rendezték a "Minden ami Szarvas" IV. Rendezvény és Esküvő Kiállítást, ahol mi is megjelentünk.

Íme az installációnk:

Sárarany Szalmaporta - esküvői kínálat

Igyekeztünk mindent bemutatni, amivel mi is hozzájárulhatunk a nagy naphoz: ékszerek, menyasszonyi fejdísz, ültető kártya, köszönő ajándék, egyéb dekoráció, további részletek itt.


Az alábbi fotók a kiállításon készítettük . Igazán szép terítékek!

Ízelítőül néhány gyöngy ékszer a menyasszonyoknak:

"Gyöngybojt" menyasszonyoknak

"Korallos nyakék" menyasszonyoknak

"Viktoriánus" menyasszonyi nyakék

"Szentpétervári" menyasszonyi nyakék

"Héra" menyasszonyi nyakék

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának, a búzavirágnak.
Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz.
Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy.
Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Minden napnak van valamiféle öröme.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

(Wass Albert)

Szépségben a kiállításon sem volt hiány:

Gyekiczkiné Markovics Mária mézesei

Menyasszonyi ruhák, dekoráció a "Minden ami Szarvas" IV. Rendezvény és Esküvő Kiállításon

Dóra

Csipkecsodák szalmából

Van egy különleges technika, amit Magyarországon kevesen ismernek, de én nagyon szeretem. "Svájci technikának" hívom, mivel onnan származik. Ezek a különleges csipkeszerű tárgyak mind-mind szalmasodratból készülnek, de idáig is hosszú út vezet. A folyamat úgy kezdődik, hogy végy egy szál szalmát, majd azt hosszában vágd 6 vagy 8 felé. Ebből két részt sodorj össze, és máris kaptál egy finom, fonalszerű anyagot, amivel elkezdhetsz dolgozni.

A technika szülőföldjén, főképp Wohlen környékén, az 1800-as évek második felében, az 1900-as évek elején teljes falvak női lakossága foglalkozott a szalmafonás ezen ágával. Fantasztikus dolgokat készítettek: finom csipkéket alkottak, miseruhákat hímeztek vele, kalapdíszeket, brossokat fontak. ennek emlékét ma egy múzeum őrzi, amelyet volt szerencsém 2008-ban meglátogatni. Két emeletnyi csoda! Aki arra jár, semmiképp se hagyja ki! Bővebb információ itt.

Én is igyekszem minél több mindent alkotni ezzel a technikával. 
Így készülnek brossok:

Szalma bross

Fali díszek:

Életfa szalmacsipkéből

Menyasszonyi fejdísz,

Menyasszonyi fejdísz szalmából

vagy éppen nyakék:

Menyasszonyi nyakék szalmacsipkével díszítve

Kitűzők, akár örömapáknak, vőlegényeknek:

Szalma kitűző

 Pár évvel ezelőtt pedig készítettem egy legyezőt, ami ma is megtekinthető a Szalmaportán:

Legyező szalmacsipkéből

Szóval a lehetőség végtelen és még nagyon sok ötletem van...

Veronika

Békekenyér

Bár ez még az ősszel történt, de azóta nem volt időm beszámolni róla itt a blogon.

A történet a berlini fal leomlásával kezdődik, amely 1989-ben történt, vagyis 2014-ben volt a 25. évfordulója. Ennek tiszteletére 2011-ben egy nemzetközi kezdeményezés indult, melyhez Magyarország is kapcsolódott, 10 EU-s ország mellett. Ezek mindegyike a vasfüggöny keleti oldalán helyezkedett el, így mezőgazdaságuk is nagy hasonlóságot mutat. 

A berlini fal felhúzásakor elbontottak egy evangélikus templomot. A fal leomlása után a templom helyére emeltek egy kápolnát, aminek a kertjébe, a korábbi temető helyére rozst vetettek. Ennek a rozsnak a termését 2013-ban szétküldték annak a 11 EU-s tagállamnak, amelyek a korábbi szocilista tömb területén önállósodtak és tértek az európai útra. A rozs learatása után a termés ismét Berlinbe került, hogy a fal lebontásának 25. évfordulóján belőle “békekenyeret” süssenek.
Magyarországon épp Szarvason vetették el ezt a rozst, így a szervezők megkerestek, hogy a program jelképét készítsem el szalmából. Ez a szimbólum egy galamb, csőrében egy szál gabonával, alatta pedig egy kenyér.

A muunkát a minta kirajzolásával kezdtem:

Békekenyér jelkép - kezdődik a munka

Az eredmény pedig ez lett:

 

A Békekenyér szimbóluma szalmából

Ami pedig külön örömet jelentett, hogy a vidékfejlesztési miniszter az én aratókoszorúmat ajándékozta a német delegációnak.

Nemrég tudtam meg, hogy azóta a koszorú egy iskola ebédlőjét díszíti Seddiner See-ben. Remélem lesz még lehetőségem hasonló alkotások elkészítésében!

Veronika

Gyí te paci, gyí te ló!

Kedves Olvasóink!

Bár Húsvét óta nem jelentkeztünk, de mostantól újult erővel újra beszámolunk, hogy miket alkotunk műhelyünkben és mi történik a Szalmaporta háza táján.

Lovas ceruza szalmából

Az elmúlt pár napban leginkább ceruzákat készítettem, amiből év végére, szerencsére egy darab sem maradt készleten. Most viszont megvásárolható a Meska üzletünkben is. A téli, nyugodtabb időszakban igyekszem minden termékemből néhány darabot készíteni, hogy mire újra megnyit a kézműves házunk, március 15-én, már feltöltött dobozokkal várhassam Vendégeinket!

De vissza a ceruzához! Azt tudtátok, hogy a ma ismert ceruzákat az 1700-as évek végén kezdték gyártani? A grafitot, mint szénszármazékot az 1500-as években, Angliában fedezték fel.   A ceruzabél elkészítésekor gondosan felaprítják a grafitot úgy, hogy kristályos szerkezete lehetőleg ép maradjon, mert ettől függ a ceruzavonalak egyenletessége és fedőképessége. A kívánt keménység eléréséhez tisztított finom agyaggal keverik össze. Az elegy gyúrhatóságának fokozására vizet is adnak hozzá, majd dagasztógépbe teszik, azután hengerszékeken és sajtolókon vezetik keresztül. 1000-1200 fokos szárítógépben megszárítják. A száraz ceruzabeleket légritkított térben viaszkeverékkel és zsiradékkal itatják át. A ceruza másik nagyon fontos kelléke a háza, a fahüvely. Ennek nyersanyaga kizárólag távoli erdők különleges fái voltak, ezek vetemedtek a legkevésbé. A vetemedés elkerülésére régebben az ócska faházak gerendáit, vasúti talpfákat, leselejtezett hajók deszkáit használták ceruzaháznak. Ez a forrás azonban véges, így más technológia után kutattak a gyárak mérnökei. Ma már nemesítéssel, impregnálással a frissen vágott hársfából, égerfából s némely fenyőből is jó minőségű ceruzahüvelyt lehet előállítani. Forrás

De hogyan is készül az én ceruzám, íme néhány fázisfotó:

 

Ezeket a lépéseket ismételgetve néhány estén keresztül már egy egész istállónyi lovacska sorakozik a műhelyemben:

Lovas sereg

Sorakoznak a lovas ceruzák

Már sajnálom, hogy tegnap este videót nem készítettünk, mert annyit kacarásztunk a lányommal alkotás közben, hogy jó lenne, ha Ti is hallanátok. De majd legközelebb...

Veronika